Az állatok nem csupán saját sikerükből vagy kudarcukból tanultak, hanem azt is figyelembe vették, hogy miről maradtak le. Az esetek hatvan százalékában a "fődíjat" az előző helyén hagyták a kutatók, a többi negyvenben pedig az óramutató járásával egyező irányban eggyel eltolták. A majmok döntéseiket ennek megfelelően hozták meg. Sokkal inkább választották a korábbi főnyeremény szomszédságában lévő szimbólumokat, mint azokat, amelyek egy nyeretlen jel mellett helyezkedtek el. "És minél nagyobb volt az előző körben kihagyott jutalom, annál előbb változtattak döntésükön" - írták az észak-karolinai Duke Egyetem kutatói a Science című tudományos folyóiratban.
A viselkedés magyarázata a kutatók szerint az anterior cinguláris kortexben (ACC), egy, a döntések meghozatalában résztvevő agyterületben rejlik. Aktivitását a kísérletek alatt megfigyelték, és a legtöbb idegsejt annál erősebben reagált, minél nagyobb jutalmat észlelt a majom.
Az esetek több mint egyharmadánál pedig nem számított, hogy az állatok ténylegesen megkapták a jutalmat vagy csak látták, hogy miről maradtak le. "Az idegsejteknek kettős szerepük van, mert a majom csak akkor igazítja ki viselkedését, ha mindkét eseményt figyelembe veszi, a megtörténtet és az elmulasztottat is" - húzta alá a kutatás vezetője, Michael Platt.
A majmok is képesek a fiktív gondolkodásra